A NASA Curiosity marsi felderítője új útvonalat talált néhány izgalmas kőzethez, miután az eredeti túl nehéznek bizonyult az átkeléshez.
A kutatók szeretnék, ha az autó méretű robot szemügyre venne egy olyan szekciót, ahol két eltérő összetételű kőzet érintkezik. A felderítő már korábban is megpróbált hozzáférkőzni egy ilyen ponthoz, ám a május 7. és május 13. között elvégzett négy barangolásból három folyamán mind a hat kereke túlságosan is csúszkált. Akkor általános iránya dél felé vitte, a Jocko-tanúhegy lábától a Logan Pass-régió keleti részén fekvő geológiai határig.
Május 10-i felvétel a Curiosity Mastcam készülékétől a nem átszelhető területről. A körülbelül középen látható kőzetkibúvás lett volna a felderítő célpontja, ahol világos színű kőzet találkozik a sötétebbel. A kutatók úgy döntöttek, nem közelítik meg ezt a képződményt, ehelyett másikat keresnek. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS)
A kontaktpontig vezető útvonal viszont meredekebb lankákat ölelt fel, mint amelyekkel korábban találkozott, emellett jó néhány oldalirányú csúszást szenvedett el a területen. Ezért visszament a tanúhegyhez, míg a kutatók más útvonalakat kerestek.
Chris Roumeliotis, a Sugárhajtási Laboratórium szakembere közleményében kifejtette, a Mars nagyon csalóka lehet. Azt tudták, hogy a sokszöget idéző homokfodrozódások már korábban is sok csúszkálásért feleltek, az érintett területen viszont közvetlen közelükben sziklásabbnak, szilárdabbnak tűnt a terep. Ezért körbekerülték a homokos részt, hogy elérjék a megfelelőnek tűnőt, ám arról ismét csak kiderült, hogy szintén laza anyagból áll, ami már meglepetést keltett.
Ezért a Curiosity és a Mars Reconnaissancer Orbiter felvételeivel újabb megoldást kerestek. Az alternatív útvonal lehetővé teszi, hogy a kiszemelthez hasonló kapcsolódó kőzeteket vizsgáljon nyugati irányban. A május 21-én megtett 21 méteres táv során a Curiosity megmászott egy dombot, 21 fokos lejtőkkel birkózott meg, és közelebb került az áhított sziklákhoz.
A május 21-én készített felvételen egy marsi kőzetkibúvás, ahol halovány kőzet találkozik sötétebbel. Az ilyen geológiai kontaktok információkat nyújthatnak arról, milyen viszonyban álltak az egyik típusú kőzetet létrehozó környezeti feltételek a másikat előidézőekkel. (Fotó: NASA/JPL-Caltech)
A 2012 augusztusában landolt felderítő 2014 szeptembere óta a Sharp-hegy lábát vizsgálja. A geológiai érintkezési pont világos, korábban a hegylábnál már fellelt kőzetekhez hasonlóakat, valamint kevésbé ismert, sötétebb anyagot tartalmaz.
A robot fő célja meghatározni, hogy a Mars hordozhatott-e valaha mikrobiális életet. A kutatók eme kérdésre már megtalálták az igenlő választ, hiszen meghatározták, hogy a landolási hely közelében fekvő terület több milliárd éve lakható tó- és folyórendszer volt. A felderítő jelenleg a Sharp-hegyen kúszik felfelé, a kőzetrétegekből próbálja kiolvasni, hogyan változott a Vörös Bolygó klímája és felszíne az idők folyamán.
