Hasfájós a gyerek? Lehet, hogy csak stresszes…

A szülők sokat segíthetnek gyermeküknek, hogy már akkor próbálja legyűrni a stresszt, amikor az keletkezik, így nem válik krónikus állapottá, nem indítja be a nemkívánatos testi folyamatokat, például migrént, hasfájást és más, meghatározhatatlan eredetű pszichoszomatikus megbetegedéseket.

Sokféle stresszhatás érheti a gyerekeket már életük korai szakaszában is, otthon, az óvodában és az iskolában. A szorongások veszélyesek, mert hosszú idő után akár szervi bajok is lehetnek belőlük.

Vajda Zsuzsa gyermekpszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, az alsó tagozatból a felsőbe lépő (8-12 éves) gyerekek már tudják „kezelni” a szülőket, így tudják, mire hogyan reagálnak. Kiemelte, az iskolai stressz esetén nagyon sok esetben ott van a háttérben a szülő, aki gyakran tanár-diák konfliktusként írja le ezeket az eseteket, de ha támogatja a gyereket, és elfogadja, hogy nem lehet mindenki színjeles tanuló, akkor a stressz-szint csökken.

Hozzátette, gyakran tapasztalható, a szülők meglepő módon óriási jelentőséget tulajdonítanak akár annak is, hogy alsó tagozatban a gyerek szöveges értékelésénél milyen szavakat fűzött hozzá a pedagógus, mintha ennek valamiféle szimbolikus értelme lenne, ami persze a gyerekre is hatással van, hiszen saját magától csak viszonylag idősebb korban veszi zokon, ha rosszabb jegyet kap.
Az adást itt hallgathatja meg

Hangsúlyozta, a stresszkezelést már kicsi kortól kezdve meg kell tanulni, hiszen negatív élmények, megterhelések és problémák nélkül nincs élet, és ha az ember nem tanul meg felkészülni rájuk, az nagyon súlyos hátrány.

Nem volna szabad a gyerekeket mindenáron, minden stressztől és konfliktustól megóvni. Nem arról van szó, hogy mesterségesen tegyük ki őket súlyos helyzeteknek, de életükben feltétlenül szükségesek olyan körülmények, amikor találkoznak problémákkal. El kell tudni viselni a kudarcot is, le kell vonni a következtetést, mert másképp nem tudja az ember mozgósítani erőit - magyarázta el Vajda Zsuzsa.

A szülő segíthet, ha úgy alakítja az életélményeket, hogy a gyerek megtanulja ezeket a stratégiákat. Alapvetően fontos, hogy a szülői szeretet ne legyen feltételekhez kötött ilyen értelemben, vagyis a gyerek ne érezze, hogy a szülő csalódott, mert, mondjuk, kettest vitt haza egy tantárgyból. Tehát nem érdemes felfújni ezeket az eseteket.

Illusztráció - gyermekkori stressz. (Fotó: AFP)

Illusztráció - gyermekkori stressz. (Fotó: AFP)



Fontos az is, hogy a gyerekkel együtt próbáljuk megérteni a probléma hátterét. A szülőknek is el kell tudniuk fogadni, hogy gyerekük talán más területen okosabb, mint amit ők elképzeltek neki. Végig kell gondolniuk, mit is várnak a gyermektől, mit várnak saját nevelési stratégiájuktól, és nagyon fontos, hogy a gyermek biztosnak érezze a szülői támogatást - fejtette ki.

Hozzátette, a stressznek lehetnek testi tünetei is. Akinek folyamatos és rendszeres kapcsolata van gyermekével, annak világos, hogy a gyereknek esetleg nincs kedve iskolába menni és azért panaszkodik fejfájásra, vagy pedig tényleg baj van. Kiemelte, mindenképpen tisztázni kell, mi a helyzet, semmiképpen sem azonnal elfogadni, hogy megoldhatatlan a konfliktus, és a gyermeket is be kell vonni a folyamatba. Előfordulhat, hogy egy tanárnak kevésbé szimpatikus egy-egy gyerek, mindezt megfelelő módon és stílusban érdemes tisztázni. Akkor lehet iskolaváltáson gondolkodni, ha úgy tűnik, hogy feloldhatatlan az ellentét.