Nincsenek alapvető ellenvetései a Költségvetési Tanácsnak

A Költségvetési Tanácsnak nincsenek alapvető ellenvetései a költségvetési törvényjavaslat hitelességére és végrehajthatóságára nézve - jelentette ki Kovács Árpád, a KT elnöke szerdán az Országgyűlésben.

Kovács Árpád expozéjában kifejtette: a 2014-es költségvetés várható teljesülését a tervezés összességében megalapozottan vette figyelembe a jövő évi költségvetési előirányzatok bázisának meghatározásakor.

Elmondta: a bemutatott makrogazdasági pályát illetően arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezés alapjául vett makrogazdasági célok, ezen belül a 2,5 százalékos növekedés a kedvező külső és belső feltételek fennmaradása esetén elérhetőek. A hazai növekedést jövőre elsősorban a belföldi kereslet erősödése vezérli, hiszen a versenyszférában kedvezőbb konjunktúrával lehet számolni, tovább élénkülnek a beruházások - tette hozzá Kovács Árpád, megjegyezve: a javuló teljesítmény támogatja a magasabb bérkiáramlást is, amely kedvezően hat az államháztartás bevételeire.

Szólt arról, hogy a még mindig magas lakossági eladósodottság továbbra is fékezi a lakossági kiadások dinamikáját, a devizahitelek kivezetése ugyanakkor hozzájárulhat a lakossági fogyasztás nagyobb arányú bővüléséhez. A gazdaság fenntartható növekedési pályára állásában fontosnak nevezte az MNB Növekedési Hitelprogramjának szerepét.

A KT értékelése szerint a gazdaság fejlődése jövőre valószínűsíthetően valamelyest lassul, az erős 2014-es bázishoz képest - a kedvező feltételek fennmaradása mellett is - már nehéz hasonló teljesítményt elérni. Kovács Árpád szavai szerint különösen igaz ez az uniós forrásokból megvalósuló beruházások növekedésére.

Az elnök kitért arra is, hogy a törvényjavaslat a kormányzati szektor hiánycélját a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami az államháztartási törvényben megfogalmazott 3 százalékos felső határhoz képest ambiciózus rés.

Kovács Árpád arról is beszámolt: a tanács az önkormányzati eladósodás újabb hullámának elkerülése miatt szükségesnek tartja, hogy a kormány csak olyan önkormányzati hitelfelvételekhez járuljon hozzá, amelyeknek visszafizetése önkormányzati forrásokból biztosított.

A tanács véleményében azt is megfogalmazta: a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei döntő többségükben reálisak. A fogyasztási adóknál - leginkább az áfánál - azonban kockázatot valószínűsített a KT a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem eredményére vonatkozó túlzónak tartott várakozások miatt - ismertette az elnök, aki egyúttal azt is kiemelte: az adóbevételek teljesítésének kockázatát lényegesen csökkenti - és ezen keresztül erősíti a költségvetés stabilitását -, hogy az adórendszer 2015-ben csak kis mértékben változik.

Arra is rámutatott: a stabilitási törvénynek megfelelően tervezett államadósság-mutató a 2014 végére várható 76,3 százalékról 75,4 százalékra csökken, így az adósságszabály 2015-ben érvényesül. Fontosnak tartotta az új uniós követelmény, valamint az ország fejlődése szempontjából az államadósság ütemes leépítését, hozzátéve: egy adósságcsökkentési program - legalább 2022-ig történő - kidolgozását javasolták a kormánynak.

A hiánycél és az államadósság-szabály teljesülésével kapcsolatosan a KT kockázatként azonosította a makrogazdasági pályát. Ezen belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést akkor tartják megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra és a befektetői bizalom nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó uniós források beáramlása a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelő lesz - fejtette ki Kovács Árpád.

Ismertetése szerint bevételi oldalon a fogyasztáshoz kapcsolódó adóalapok alakulásánál, valamint az állami vagyon értékesítésénél lát kockázatot a tanács.